Kalandjaim Asztúriában

El Asturiano

El Asturiano

Asztúria...hol, merre?

2017. június 12. - mjani88

Már a megérkezésem előtt nyilvánvaló volt számomra, hogy Spanyolország nehezen értelmezhető egységes, homogén államként. (Nemetközi jogászoktól ezúton is elnézést kérek, ha tévesen használok egy-egy kifejezést :) )

Az ország legtöbb - mondjuk így - régiójának megvan a saját identitása, némelyiknek kifejezetten erősen. Nyelvileg a baszkok térnek el leginkább az irányadó, hivatalos kasztíliai spanyoltól. A szeparációs törekvés pedig talán ma a katalánok körében a legerősebb. Rajtuk kívül elismert saját nyelvvel rendelkeznek a galíciaiak és például az asztúriaiak is. A spanyol futball követőinek nehezen mondhatok újat a különböző ellentétekről, amelyek szerencsére a mindennapokban inkább csak humoros piszkálódás szintjén vannak jelen :)

Ebből kifolyólag leginkább az asztúriai viszonyokról tudok beszámolni, bár spanyolok élnek itt is, Madridban és Marokkó északi részén exklávéként létező Melilla-ban is, de más-más életstílus jellemzi őket.

A Spanyol Királyságban (merthogy ez a hivatalos neve az országnak) jelenleg a Bourbon-ház uralkodik, mégpedig VI. Fülöp király személyében. A trónörökös birtokolja az Asztúria hercege címet, és tudtommal ez csak a fiúörökösnek jár ki. Hivatalos nevén Asztúriai Hercegség (Principado de Asturias; Principáu d'Asturies) egy Spanyolország északi részén, az Atlanti-óceán mentén keleti-nyugati irányban elhelyezkedő, 10600 négyzetkilométer területű tartomány, melynek lakossága éppenhogy meghaladja az 1 millió főt. A főváros a kb. 220 ezer fős Oviedo, a legnagyobb település a több, mint 270 ezer lakosú Gijón. A munkahelyem a 80 ezer fős Avilés városában található, ezen három város tengelyében (ha úgy tetszik: agglomerációjában) él a tartomány közel 2/3-a. A háromszögben elhelyezkedő települések közötti távolság 20-30 km, autópálya köti őket össze, így könnyen átjárhatóak. Jelentős iparvidék húzódik Avilés és Gijón között, mára azonban a szennyező üzemek jelentős része bezárt, munka nélkül maradók sokaságát hagyva. Még így is akad egy-két különös füstöt okádó létesítmény a munkahely közelében, amely szintén ebben az ipari zónában található. Állítólag a légszenyezettség erősebb Asztúria ezen részén, mint a két legnagyobb város Madrid, vagy Barcelona környékén.

Lakóhelyül az Aviléstől néhány kilométerrel nyugatra található vízparti Salinast válaszottam, amely a régió szörfparadicsomaként ismert. Nyáron gyakorlatilag lehetetlen parkolni, miután ellepik a szörfösök a falut.

18447571_1482361095119400_702815097432137918_n.jpg

Az éghajlat óceáni, amely a gyakorlatban kiegyenlített hőmérsékletet jelent sok esővel, a nyarak nem extrém melegek, de télen sem megy a hőmérő higanyszála 5-6 fok alá. Most, júniusban napközben jellemzően 20-22 fok, éjszaka 14-16 fok van, tehát viszonylag könnyű öltözködni. Az esernyő és a napszemüveg viszont állandó kellékként kell jelen legyen egy asztúriai polgárnál, ugyanis villámgyorsan csap át napsütésből szakadó esőbe, majd ismét napsütésbe az időjárás. Ami engem illet, kezdek ezzel megbarátkozni, végre nem kell nyáron a 40 fokban múmiává aszalódva bemenni a munkahelyre, illetve eljönni onnan. Bár a telet még kivárom az optimizmussal, mert hideg ugyan nincs, viszont előfordul hogy 1 hónapig nem áll el az eső - a helyiek elmondása szerint :)

Talán ezzel kellett volna kezdenem, a leghíresebb asztúriait bizonyára mindenki ismeri, ugyanis nem másról van szó, mint Fernando Alonso F1-világbajnokról, aki Oviedoban született, és ma is üzemeltet gokartpályát nem messze innen.

Mielőtt kiutaztam, elhatároztam hogy na, majd a híresen kímélő és egészséges déli konyha segítségével végre megállítom a sörhas növekedését. Ez volt az egyik nagy tévedésem :D Az itteni konyha ugyanis inkább hasonlít a magyarra.Természetesen halakban is bő a kínálat, de az itteniek szívesebben esznek húst, lehetőleg jó sokat. Az egyik legtipikusabb helyi étel a Fabada Asturiana (sajnos nem a képen :( ), amely a magyar gulyáshoz hasonlít a leginkább, van benne bab, krumpi, hurka, kolbász. Sokan esznek hétköznap ún. "napi menüt" az éttermekben: ez valójában 2 főételből áll, majd érkezik a desszert és végül a kávé. Mindezt brutális adagokban kell elképzelni. Jár hozzá továbbá 1 üveg bor (igény szerint sör), ásványvíz, és egy sprite-hoz hasonlító citromos üdítőital. Eleinte naponta jártam ki "menu día"-t enni, de aztán józanul beláttam, hogy ez fenntarthatatlan, így heti 1 napra korlátoztam :)

18424693_1962410247322199_1349232189_n.jpg

Errefelé - a multit leszámítva, hol dolgozom - egyáltalán nem beszélnek angolul, de más idegen nyelven sem. A komoly egyetemi oktatással rendelkező Oviedo-ban jártam már szerencsével, és valószínűleg ott meg is van rá az esély a fiatal korosztály körében, de a kisebb városokban, falvakban szinten kizárt ugyanez. Hallottam erre egy olyan magyarázatot, hogy a háború utáni Franco-érában el volt szigetelve az ország Európában, ugyanakkor élénk kapcsolat volt a dél-amerikai országokkal, és velük kiválóan elboldogultak spanyolul. Az iskolákban pedig inkább tanítottak franciát idegen nyelvként, mint angolt. Az utóbbi években történtek lépések az oktatásban ennek javítása érdekében, miután hosszú távon ez komoly versenyhátrányt jelent értelemszerűen.

 

Az első kép forrása: https://www.tuexperto.com/2017/04/03/mapa-de-espana-mas-de-150-imagenes-de-calidad-para-imprimir/

A harmadik kép forrása: https://espanol.motorsport.com/indycar/photo/main-gallery/fernando-alonso-andretti-autosport-honda-12888152/

A bejegyzés trackback címe:

https://asturiano.blog.hu/api/trackback/id/tr5312585865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása